Szinte mindegy, milyen célra keres banki hitelt az ember, biztosra veheti, hogy a devizaalapú hitelekkel jobban jár, mint a forintban nyilvántartott kölcsönökkel. Ez a magyarázata annak, hogy a kérelmezők gyakran teszik le a voksukat a svájci frank alapú hitelek mellett, amely kedvezőbb az euróalapú konstrukcióknál is. Előbbi esetében a svájci jegybank által rögzített alapkamat nagysága a meghatározó, utóbbi esetében pedig az Európai Központi Bank szabja meg az alapkamatot. Ennek mértéke, illetve a Magyar Nemzeti Bank által megszabott alapkamat közti különbség az, ami miatt olcsóbban tudnak lenni a más ország pénznemében nyilvántartott hitelek.
A devizahitel lényege ugyanis éppen az, hogy az esetek többségében forintban folyósítják azt, és a legtöbben forintban is fizetik a havi részletet, ám a mindenkori tartozást a bank devizában rögzíti, és svájci frankban, illetve euróban (ritkábban japán jenben) szabja meg a havi részlet nagyságát is, amelyet csak azután számítanak át forintra. (A hitelekről részletesebben a www.navigatorcredit.hu –n olvashat )
A deviza alapú hitel kockázata abból származik, hogy miközben a hitel adósa forintban kapja jövedelmét, tartozását egy másik pénznemben tartják nyilván. Emiatt hónapról hónapra át kell kalkulálni az aktuális törlesztőrészlet nagyságát. Mindezt egy példával szemléltetjük, amelyben 160 forintos svájcifrank-árfolyamot feltételezünk: ez esetben egy 10 millió forintos hitel felvételekor 60 ezer frank lesz a tőketartozás, aminek - maradva a példánál - 500 frank lesz a havi részlete. Ez minden hónapban azonos, ám a forint árfolyamának változása miatt az adós által fizetendő összeg módosul. Ugyanez a probléma akkor is létezne, ha devizában törlesztené tartozását a bankhitel felvevője, amennyiben jövedelme forintban érkezik számlájára, és neki magának kellene gondoskodnia az átváltásról.
Abban az esetben, ha a forint gyengül, akkor egy svájci frankért több forintot kell adni, emiatt tehát a svájci frankban meghatározott havi részlet is több lesz. Emiatt a fenti példa esetén az 500 frankkal kalkulálva a korábbi 80,000 helyett 82,500 forintot számít fel a bank. Szintén változik a fizetendő összeg nagysága akkor, ha a forint erősödik, ez esetben azonban nem többet, hanem kevesebbet kell fizetnie a banki hitel adósának. Azaz 155 forintos árfolyam esetén 77,500 forintra csökken a részlet.
Az árfolyam - és ezzel együtt a hitelek törlesztőrészletének - nagyságát több tényező befolyásolhatja. Rossz hír lehet a devizában hitelt felvevők számára, ha a svájci jegybank vagy az EKB kamatot emel. Igaz, ez csak az adott kamatperiódus leteltét követően hat ki közvetlenül a kölcsön kamataira, ám a devizahitelek esetében általában viszonylag rövid kamatperiódust alkalmaznak. Az árfolyamhatás azonban egy kamatperióduson belül is érezteti hatását, hiszen a kamatváltozás befolyásolja az árfolyamot is.
Megtörténhet, hogy a Magyar Nemzeti Bank módosítja az irányadó kamatot, felfelé vagy éppen lefelé. A devizahitelek adósai akkor örülhetnek, ha emeli a kamatot a jegybank, ez esetben ugyanis a forint erősödésére lehet számítani. Gyengülés következik be akkor, ha csökken a forint alapkamata, ez esetben a bankhitelek adósainak emelkedik a részlete.
Éppen ezért tanácsos mérlegelni a várható folyamatokat akkor, amikor valaki hitel felvételét tervezi, legyen szó lakáshitelről, szabad felhasználású jelzáloghitelről vagy más hiteltípusról. Biztosra vehető, hogy a piaci kamatozású forinthitel lényegesen drágább a devizaalapú bankhitelnél, aki tehát nem jogosult állami támogatásra, az mindenképpen a svájci frankban vagy euróban kalkulált hitelek egyikével jár jobban. Egyértelmű az is, hogy hosszabb távon előnyösebbek a devizaalapú hitelek azoknak a családoknak, akik képesek magukra vállalni a törlesztő részlet esetleges ingadozásából származó terheket. Ügyelni kell arra, hogy a hitelfelvételkor ne a háztartás költségvetéséből kigazdálkodható legfelső összeget határozzák meg törlesztő részletként, hanem számoljanak azzal, hogy néha lefelé, máskor felfelé változik majd a havi teher. Ennek összegét a futamidő meghosszabbításával is lehet csökkenteni.
Figyelni kell ezen kívül a hitelkérelem benyújtásakor a kamatperiódus hosszára. Bár sokan azt hiszik, ez lényegtelen, a valóságban ez nem így van. Egy kamatperióduson belül ugyanis nem változhat a hitel kamata, ami leginább a lakáshitelek és a szabad felhasználású hitelek (tehát a hosszú futamidejű kölcsönök) esetén fontos. Ezért ha kamatcsökkenés várható, akkor a lehető leghosszabb kamatperiódust érdemes választani, ha pedig a szakemberek kamatcsökkenést jósolnak, akkor a rövidebb időszakot tanácsos bejelölni.
Konkrét, részletes hiteltanácsadás érdekében látogassa meg a www.navigatorcredit.hu honlapot.
