Csökkentse Törlesztő részleteit

A fiatalok, valamint a többgyermekes családok kamattámogatott kölcsöne versenyképes a legjobb piaci kamatozású devizahitelekkel, és mivel forint alapú, árfolyamkockázata sincs. Megnéztük, ki és mire igényelheti ezt a típusú kölcsönt, és azt is, mi a konstrukció gyenge pontja.

Bár a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet már tavaly októberben életbe lépett, a bankok többsége csak februárban jött ki konkrét hiteltermékkel. Azóta a konstrukció már több kereskedelmi banknál is elérhet, így például az FHB-nál, az Erste Banknál, az MKB-nál, OTP Banknál és az Unicredit Banknál. 
Vásárláshoz és felújításhoz is igényelhető

Az új típusú kamattámogatott hitelek új lakás vásárlásához, valamint használt lakás korszerűsítéséhez igényelhetők, és abszolút versenyképesek a devizaalapú kölcsönökkel. Például egy háromgyerekes családnak egy 10 millió kölcsön esetében közel havi 20 ezer forinttal kevesebbet kell törlesztenie, mint egy euró alapú piaci lakáshitelnél. A forint alapú hitelekkel összehasonlítva a különbség még markánsabb: ez esetben egy háromgyerekes család 10 millió forintos hitelénél már majdnem 30 ezer forintot lehet havonta megspórolni.

forrás:ingatlna.com

Bár az utóbbi egy évben fokozatosan javultak a bankok forrásszerzési költségei, ez nemigen érződik a frankhitelek kamatán. Csupán az Erste jelentette be, hogy frankalapú lakossági jelzáloghiteleinek kamata már a pénzügyi válság kiteljesedése előtti szintre mérséklődött.

A svájci frank tízéves csúcsra erősödött az euróval szemben, ami tükröződik a forint/frank árfolyamban is, így hiába erősödött a forint az euróhoz képest, a frankhitelesek ezt nem érzik. Az idei januári 182,38, illetve februári 184,79 forintos átlagárfolyam alig marad alatta a tavalyi 185,82 forintos éves átlagnak, az előző évek jóval alacsonyabb árfolyamairól (2007: 153,03, 2008: 158,45), amelyen az adósok zöme felvette a hitelt, már nem is beszélve. 
 

Az alpesi devizában eladósodott lakossági adósok terhein enyhíthetne, ha a frankhitelek kamatai a kedvezőbb forrásköltségekhez igazodva mérséklődnének. A bankok közül azonban egyelőre csupán az Erste jelentett be kamatcsökkentést. Az MTI azon kérdésére, hogy a válság enyhülte, illetve a legutóbbi kamatemelés óta mérsékelték-e a frankalapú lakossági hitelek kamatait, illetve tervezik-e ezt, egy hitelintézet sem válaszolt igennel.

Az Erste közleménye szerint a forrásköltségek csökkenése tette lehetővé, hogy rövid időn belül másodszor is csökkentsék a frankhitelek kamatát, elérve ezzel a válság előtti kamatszinteket. A kamatcsökkentés az Erste teljes frankalapú jelzáloghitel állományát érinti, azaz több mint százezer hitelszerződést.

forrás:hvg

Mostanában egyre többet hallani arról, hogy olcsóbbra cserélhetők a régen felvett, ma már drága hitelek. A hitelkiváltás révén ráadásul egységesíteni lehet a sok kicsi hitelt, ezzel nemcsak a költségek csökkennek, de az ügyintézés is egyszerűbb lesz. Ám sok mindenre oda kell figyelni, ha a hitelkiváltás mellett dönt a család - ezeket alább lajstromba állítjuk.

Első pillantásra csupán hiú ábrándnak tűnik, hogy több drága hitel egy olcsóra cserélhető fel, s eképpen egységesíteni lehet a korábbi ingatlanhitelt, szabadfelhasználású hitelt, gyorshitelt és egyéb tartozást. A banki hitelek kapcsán nehéz elképzelni, hogy kedvezőbben is járhat az ügyfél, pedig a hitelkiváltás esetében lehetőség van erre - persze kellő körültekintéssel. Hogy miképp lehetséges ez, arra nagyon egyszerű a válasz: jelzáloghitelben kell egységesíteni az előző adósságokat, azokat is, amelyeknek nem volt hasonló fedezete.

Mennyit lehet megtakarítani?

Mindezt könnyen szemléltethetjük: ha 2 millió forintra van szüksége a hitelt kérőnek, akkor azt ötéves futamidő mellett 46300 forintos havi részlettel kell visszafizetnie azt, amennyiben ingatlanfedezet nélküli személyi hitel esetében svájci frank alapú konstrukciót választ.  Ugyanez azonos feltételekkel 40200 forintra csökken, ha a banki hitel fedezeteként lakás vagy házat ajánl fel a család, azaz jelzáloghitelt vesz fel.

Mi a helyzet akkor, ha már van jelzálog a lakáson?

Hamar egyértelművé válik a számok láttán, hogy érdemes váltani. Sokakban felvetődhet ugyanakkor, hogy a régi hitelek között akadnak jelzáloghitelek is. Előfordulhat, hogy egy másik adósság miatt már van bejegyezve jelzálog az adott ingatlanra, így nehézkessé válhat egy újabb jelzáloghitel felvétele. Ám erre is létezik megoldás: a meglévő ingatlanhitelt más forrásból visszafizeti az adós, azaz újabb, ám ezúttal olcsóbb hitelt vesz fel a korábbi, drága kölcsön rendezésére. A hitelkiváltás tehát ez esetben is működhet.

Így összességében jobban jön ki a hitelfelvevő, hiszen a fedezetlen drága hitelek helyett érzékelhetően olcsóbb hitelt választ - ezúttal a jelzáloghitelek közül. Egyszerűbb lesz az élete a jövőben azért is, mert nem kell külön ügyelnie a határidőkre az áruhitel, a gyorskölcsön, a szabadfelhasználású jelzáloghitel, a lakáshitel és más hitelek esetében. Ám még ennél is lehet olcsóbb a banki hitel, ha körültekintően választ a család.

Összegzés

Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy jelentős összeget takaríthat meg egy háztartás a hitelkiváltással. A korábban felvett banki hitelek helyett ma már találni jobbakat, áruhitel, hitelkártya, személyi kölcsön, de még a szabadfelhasználású jelzáloghitel is drágább a lakáshitelnél. Jól jár tehát, aki lakáscélú jelzáloghitelre cseréli meglévő tartozásait, így a legkedvezőbb piaci feltételek egyikét sikerülhet elérni.

Lehet ennél is kedvezőbb!

A hitelkiváltás korábban szinte kizárólag úgy történt, hogy a korábbi különböző banki hiteleit egy szabad felhasználású jelzáloghitelre cserélte az adós. Ez némiképp drágább a lakáshitelnél, ám ezzel a felárral együtt is olcsóbban jött ki az ügyfél a korábbi hitelek együttes terheinél. Különösen azoknak volt ez jó, akiknek nagyobb összegű fedezetlen hitele volt, akár személyi kölcsön, áruhitele, akár hitelkártya-tartozás, akár gyorshitel vagy más.

Azóta azonban tovább szélesedett a kínálat, a drága hitelek egységesítésére ugyanis ma már a lakáshiteleket is kínálják a bankok. Ezzel a hitelkiváltással nemcsak a legolcsóbb hitelt találhatja meg az ügyfél, hanem egyszerre több hitelhez juthat hozzá. Ennek köszönhetően aki például 5 millió forintot szeretne kapni banki hitelként, annak 10 éves futamidőre havi 58.300 forintot kell fizetnie egy svájci frank alapú szabad felhasználású jelzáloghitel esetében, ugyanilyen feltételekkel viszont 54.400 forintra csökken az összeg lakáshitel esetén. A futamidő egésze alatt ezzel tehát csaknem 470.000 forinttal több marad meg a hitel igénylőjének zsebében.

A hitelkiváltással kapcsolatban, és egyéb hitel tanácsadással összefüggő kérdésben részletesen tájékozódhat  a Navigátor Credit honlapján

 Foprrás:hitelkalkulátor.hu

Szinte mindegy, milyen célra keres banki hitelt az ember, biztosra veheti, hogy a devizaalapú hitelekkel jobban jár, mint a forintban nyilvántartott kölcsönökkel. Ez a magyarázata annak, hogy a kérelmezők gyakran teszik le a voksukat a svájci frank alapú hitelek mellett, amely kedvezőbb az euróalapú konstrukcióknál is. Előbbi esetében a svájci jegybank által rögzített alapkamat nagysága a meghatározó, utóbbi esetében pedig az Európai Központi Bank szabja meg az alapkamatot. Ennek mértéke, illetve a Magyar Nemzeti Bank által megszabott alapkamat közti különbség az, ami miatt olcsóbban tudnak lenni a más ország pénznemében nyilvántartott hitelek.

A devizahitel lényege ugyanis éppen az, hogy az esetek többségében forintban folyósítják azt, és a legtöbben forintban is fizetik a havi részletet, ám a mindenkori tartozást a bank devizában rögzíti, és svájci frankban, illetve euróban (ritkábban japán jenben) szabja meg a havi részlet nagyságát is, amelyet csak azután számítanak át forintra. (A hitelekről részletesebben a www.navigatorcredit.hu –n olvashat )

A deviza alapú hitel kockázata abból származik, hogy miközben a hitel adósa forintban kapja jövedelmét, tartozását egy másik pénznemben tartják nyilván. Emiatt hónapról hónapra át kell kalkulálni az aktuális törlesztőrészlet nagyságát. Mindezt egy példával szemléltetjük, amelyben 160 forintos svájcifrank-árfolyamot feltételezünk: ez esetben egy 10 millió forintos hitel felvételekor 60 ezer frank lesz a tőketartozás, aminek - maradva a példánál - 500 frank lesz a havi részlete. Ez minden hónapban azonos, ám a forint árfolyamának változása miatt az adós által fizetendő összeg módosul. Ugyanez a probléma akkor is létezne, ha devizában törlesztené tartozását a bankhitel felvevője, amennyiben jövedelme forintban érkezik számlájára, és neki magának kellene gondoskodnia az átváltásról.

Abban az esetben, ha a forint gyengül, akkor egy svájci frankért több forintot kell adni, emiatt tehát a svájci frankban meghatározott havi részlet is több lesz. Emiatt a fenti példa esetén az 500 frankkal kalkulálva a korábbi 80,000 helyett 82,500 forintot számít fel a bank. Szintén változik a fizetendő összeg nagysága akkor, ha a forint erősödik, ez esetben azonban nem többet, hanem kevesebbet kell fizetnie a banki hitel adósának. Azaz 155 forintos árfolyam esetén 77,500 forintra csökken a részlet.

Az árfolyam - és ezzel együtt a hitelek törlesztőrészletének - nagyságát több tényező befolyásolhatja. Rossz hír lehet a devizában hitelt felvevők számára, ha a svájci jegybank vagy az EKB kamatot emel. Igaz, ez csak az adott kamatperiódus leteltét követően hat ki közvetlenül a kölcsön kamataira, ám a devizahitelek esetében általában viszonylag rövid kamatperiódust alkalmaznak. Az árfolyamhatás azonban egy kamatperióduson belül is érezteti hatását, hiszen a kamatváltozás befolyásolja az árfolyamot is.

Megtörténhet, hogy a Magyar Nemzeti Bank módosítja az irányadó kamatot, felfelé vagy éppen lefelé. A devizahitelek adósai akkor örülhetnek, ha emeli a kamatot a jegybank, ez esetben ugyanis a forint erősödésére lehet számítani. Gyengülés következik be akkor, ha csökken a forint alapkamata, ez esetben a bankhitelek adósainak emelkedik a részlete.

Éppen ezért tanácsos mérlegelni a várható folyamatokat akkor, amikor valaki hitel felvételét tervezi, legyen szó lakáshitelről, szabad felhasználású jelzáloghitelről vagy más hiteltípusról. Biztosra vehető, hogy a piaci kamatozású forinthitel lényegesen drágább a devizaalapú bankhitelnél, aki tehát nem jogosult állami támogatásra, az mindenképpen a svájci frankban vagy euróban kalkulált hitelek egyikével jár jobban. Egyértelmű az is, hogy hosszabb távon előnyösebbek a devizaalapú hitelek azoknak a családoknak, akik képesek magukra vállalni a törlesztő részlet esetleges ingadozásából származó terheket. Ügyelni kell arra, hogy a hitelfelvételkor ne a háztartás költségvetéséből kigazdálkodható legfelső összeget határozzák meg törlesztő részletként, hanem számoljanak azzal, hogy néha lefelé, máskor felfelé változik majd a havi teher. Ennek összegét a futamidő meghosszabbításával is lehet csökkenteni.

Figyelni kell ezen kívül a hitelkérelem benyújtásakor a kamatperiódus hosszára. Bár sokan azt hiszik, ez lényegtelen, a valóságban ez nem így van. Egy kamatperióduson belül ugyanis nem változhat a hitel kamata, ami leginább a lakáshitelek és a szabad felhasználású hitelek (tehát a hosszú futamidejű kölcsönök) esetén fontos. Ezért ha kamatcsökkenés várható, akkor a lehető leghosszabb kamatperiódust érdemes választani, ha pedig a szakemberek kamatcsökkenést jósolnak, akkor a rövidebb időszakot tanácsos bejelölni.

Konkrét, részletes hiteltanácsadás érdekében látogassa meg a www.navigatorcredit.hu honlapot.

Nem könnyű tisztán látni abban, mikor és miként fizetheti vissza az eredetileg meghatározottnál korábban banki hitelét valamely bank ügyfele. Érdemes körülnézni, hogy milyen megoldási lehetőségeket kínálnak a hitelintézetek az előtörlesztésre, legyen szó jelzáloghitelekről, szabadfelhasználású hitelekről vagy bármilyen banki konstrukcióról.

Nincs könnyű helyzetben az az adós, aki idő előtt szeretni rendezni a felvett hitelt. A bankok ugyanis egyoldalúan módosíthatják a szerződésben foglaltakat. Tanácsos utána járni, hogy melyik bank él ezzel a lehetőséggel, és melyik nem, amikor hitelért folyamodik hozzá valaki.

Előtörlesztés most és régen

A kereskedelmi bankok a hitelek kondíció között feltüntetik az előtörlesztési feltételeket is. Akár gyorshitelt, akár ingatlanhitelt, akár más banki hitelt vesz fel valaki, a hirdetményből kiolvashatja, milyen feltételekkel kell majd visszafizetnie a kölcsönkapott összeget, s itt szerepel a tételek között az előtörlesztés díja is. Jó hír, hogy az elmúlt években ezeket a tarifákat jellemzően nem növelték a bankok, sőt, bizonyos esetekben csökkentették is. Bár a bankok eltérő összeget kérnek el a hitelek előtörlesztésekor, annyi biztos, hogy az ügyfél jobban jár ott, ahol fix díjakat - például 30-40 ezer forintot - számítanak fel, mint ahol a fennálló tőketörlesztés arányában (1%-2%) határozzák meg a költségként fizetendő összeget.

Általánosságban igaz, hogy a bankok a támogatott lakáshitellel rendelkezőktől kérik el a legmagasabb összeget előtörlesztéskor. Méghozzá azért, mert a futamidő alatt a bankok az ilyen típusú jelzáloghitelek után állami támogatásra számítanak, amelyről nem szívesen mondanak le amiatt, mert a hitelkérő időközben le szeretné rövidíteni a törlesztés idejét.

Hitelekkel kapcsolatban bővebben tájékozódhat a Navigátor Credit honlapján.

 Aki a lakáshitelek között keresgél, annak alapos utánajárásra és sok figyelemre van szüksége, ha meg akarja találni a számára legkedvezőbb hitelt. Különösen azért, mert a bankok olyan tételeket számítanak fel a jelzáloghitelek igénylőinek, amikre azok rendszerint nem is gondolnak. Pedig azok a futamidő egésze alatt akár többszázezer forintos költséggel is gyarapíthatják az amúgy sem olcsó bankhitel kiadásait.

Mi is az a konverzió?

Azt szinte mindenki tudja, hogy a legkedvezőbb ingatlanhitelek közé tartoznak a svájci frank alapú hitelek, ám azt kevesen tudják pontosan, hogy bár ez esetben mondjuk 10 millió forintot folyósít a bank - ha az ügyfél azt kéri -, ám a tartozást svájci frankban tartja nyilván, és svájci frankban határozzák meg a havonta fizetendő részlet nagyságát is. A jelzáloghitel minden tekintetben a svájci frankhoz rögzített, amelynek következtében már a folyósításkor is történik egy átváltás. Ennek során természetesen a bank számára kedvezőbb, azaz a vételi árfolyamon számolják ki, hogy a forintban megnevezett hitelösszeg esetén mekkora lesz maga az adósság a svájci devizában. Olyan árfolyammal számolnak tehát, mintha a bank megvenné tőlünk a frankot és forintot adna cserébe.

Épp az ellenkezője történik azután a hitel törlesztése során: akkor a Svájc pénznemében megadott részletet kalkulálja át a bank forintra, és ezt számlázza ki. Úgy tekintenek erre, hogy a lakáshitel - vagy éppen szabadfelhasználású hitel, esetleg gyorshitel - adósa veszi meg a frankot a banktól, tehát az eladási árfolyammal számolnak. Éppen emiatt lesz hónapról hónapra más a fizetendő összeg: a hitel devizában megszabott részlete általában azonos, ám a forintra váltás miatt ez mindig a napi árfolyamok függvényében alakul.

Így tehát a forint devizára váltása minden egyes hónapban megtörténik, emiatt nem mindegy, hogy milyen árfolyamon kerül erre sor. Szempont lehet tehát a választáskor, hogy melyik bank milyen árfolyamon teszi ezt. Valamennyi bank a deviza eladási árfolyamát alkalmazza az ingatlanhitelek törlesztése esetén, ám ez eltérő az egyes hitelintézeteknél.

Nem mindegy, mikor fizetünk

Hogy melyik nap árfolyam számít, az bankonként eltér. Az OTP Bank minden hónap 4. napja előtti munkanapot jelölte ki a jelzáloghitelek esetén irányadóként, az ekkor náluk megszabott eladási árfolyam számít. Az Erste Banknál is valamennyi hitelt kérő ügyfél azonos nap árfolyama alapján számol el, ez ott 15-e. Az UniCredit különbséget tesz a különböző hitelek között: a hónap utolsó munkanapja szerint számol el az általuk devizában nyilvántartott lakáshitelek szerződőivel, a szabad felhasználású hitelek esetén pedig a szerződés hatálybalépésének napja határozza meg az árfolyamkalkuláció alapját.

Korszerű módszer, hogy az ügyfelek megválaszthatják a törlesztés napját, így tehetnek a K&H, az Allianz Bank és a CIB által kínált hitelek egyikét választók, így ez lesz majd a fordulónap.

A veszteség mértéke

Egy példával könnyen szemléltethető a különbség. Az MNB középárfolyamából pedig jól látszik, hogy milyen különbséggel dolgoznak a bankok a lakáshitelek és más bankhitelek havi részleteinek forintban történő meghatározásakor.

Valamennyi törlesztési árfolyam más és más bankhoz tartozik, a hitelintézetek név nélkül szerepelnek, többjük ugyanis nem óhajtotta megadni a tranzakciók esetén számításba vett árfolyamot. Hasonló különbségek persze nemcsak a vizsgált időszakban, hanem bármikor máskor is tetten érhető.

Mindebből jól látható, hogy a lakáshitelek törlesztésekor figyelembe vett deviza eladási árfolyam és az MNB középárfolyama között nem kicsi a különbség. Nagyjából 1,3-2 százalékkal térnek el a jegybanki értéktől a bankok. Volt olyan hitelintézet, amelyik elárulta, hogy náluk éves átlagban 1,9 százalékos ez az eltérés.

Figyelemre méltóak a részletek is. Egy véletlenszerűen kiszemelt nap, február 15-e árfolyamát megvizsgálva kideríthető, mennyi plusszkiadást okoz a konverziós hatás a banki hitelek adósainak, ha minden más - az árfolyam is - változatlan. Egy 10 milliós jelzáloghitel esetében 20 éves futamidővel kalkulálva nagyjából havi 470 svájci frank lesz a részlet. A hitel törlesztésére a konverzió különbsége miatt egyik banknál 77.644, a másiknál pedig 78.264 forintot kell félretenni. Ez a két évtized alatt 150.000 forintos különbségre duzzad, ha az árfolyamok közötti eltérés végig ilyen nagyságrendű.

Persze mindez csak elméletben létezik, hiszen nem létezik két teljesen azonos hitelkonstrukció, így a bankok termékei nem vethetők maradéktalanul egybe. Ezért jól teszi, ha pénzügyi szakember, tanácsadó segítségét kéri a hitel iránt érdeklődő, mielőtt választ. Ezért javasoljuk látogassa meg honlapunkat a Navigátor Credit oldalát.

Januárban tovább csökkent a frissen kötött lakáscélú hitelszerződések értéke és a forintalapú hitelekből majdnem tíz éve, svájci frank alapú hitelekből - amióta megjelent a kínálatban - még soha, az euró alapúakból pedig tizennégy hónapja nem jegyeztek fel a múlt havinál kisebb összeget - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) péntek nyilvánosságra hozott legfrissebb adataiból.

A lakáscélú forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója (THM) januárban további negyed százalékponttal 11,91 százalékra mérséklődött, miközben az euró alapú lakáshiteleké a múlt hónapban 29 bázisponttal emelkedett és mindössze 4 tized százalékkal volt alacsonyabb, mint a forinthiteleké.

A svájci frankban denominált lakáshitelek átlagos hitelköltsége viszont januárban 6 százalék alá csökkent és 2007 közepe óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A forintban és devizában denominált hitelek átlagos költsége, az MNB számításai szerint 2,4 százalékra csökkent a múlt hónapban, és növekedést mutat a forinthitelek aránya a devizahitelekkel szemben de az új lakáshitel szerződéseknek így is csak kevesebb mint 29 százalékát kötötték forintban az építkezők.

A januárban felvett fogyasztási forinthitelek szerződéses összege is visszatért az egy évvel korábbi hatéves mélypontra annak ellenére, hogy a THM egyetlen hónap alatt 124, egy év alatt pedig 478 bázisponttal csökkent.

A svájci frank alapú hiteldíj mutató ennél mérsékeltebben csökkent januárban, a jelzáloggal fedezett szabad felhasználású hitelek esetében 83, a gépjármű hiteleknél pedig 105 bázisponttal, a személyi hitelek hiteldíja viszont 51 bázisponttal nőtt a múlt hónapban.

A szabad felhasználású euró jelzáloghitelek THM-je 18, illetve 19 bázisponttal volt alacsonyabb mint egy évvel, illetve egy hónappal korábban, a gépjármű és a személyi hiteleknél pedig 76 bázispont illetve 33 bázispont emelkedést regisztrált a jegybank a múlt év vége óta.

További információért látogassa meg honlapunkat a Navigator Credit oldalt. 

 Ha ön szeret spórolni mért nem használja ki hitele törlesztésben a legkedvezőbb lehetőséget.

A csökkenés szó általában nem pozitív, kivéve ha költségek csökkentéséről van szó. Most arról beszélünk, hogyan lehet csökkenteni az Ön törlesztő részleteit. Természetesen, ha Ön azon kevés szerencsés kivételek egyike, aki nem fizet hiteltörlesztést, akkor Önnek nincs szüksége a törlesztő részleteinek csökkentésére, de ha Önnek van hitele, akkor miért ne csökkentené törlesztő részleteit?
De mennyivel is csökkenthetem törlesztő részleteimet?
Ez legfőképpen attól függ, hogy milyen, mennyire drága hitele van és mekkora a hitele jelenlegi tőketartozása. Minél nagyobb a hitel összeg, annál nagyobb havi megtakarítást lehet elérni törlesztéseinek csökkentésével. Átlagosan elmondható, hogyha Önnek 7 millió forint jelzáloghitele van, akkor a havi megtakarítás a futamidőtől függően elérheti a havi 15.000 forintot, gondoljon bele, ha 15 éven keresztül havi 15.000 Ft-ot spórol, akkor az 2.700.000 forint megtakarítást jelent a teljes futamidő alatt. Van ötlete, hogy mit kezdene az így megspórolt pénzzel?
Ha önnek nem jelzáloghitele, hanem személyi kölcsöne, hitelkártyái vannak, akkor a jelzáloghiteleknél, főleg a kedvező kamatozású jelzáloghiteleknél jóval magasabb a kamatuk. Egy 1.500.000 forintos személyi kölcsön törlesztése 35.000-40.000 forint között mozog, ugyanakkora futamidőre velünk ezt 25.200 forint törlesztésű jelzáloghitelre cserélheti, megtakarítás havi 10.000 -15.000 Forint. Ugye megéri a személyi kölcsönöket kedvező kamatozású ingatlanhitelre cserélnie?
Ha Ön is szeretné csökkenteni törlesztő részleteit, akkor egyeztessen időpontot egy személyes ingyenes tanácsadásra, amely alkalmával felmérjük az Ön pontos pénzügyi helyzetét és a tanácsadás végén javaslatot adunk arra, hogyan csökkenthetné törlesztő részleteit, hogyan fektethetné be, magas hozammal, adómentesen a felszabadult összeget.

Ha érdekli hogyan teheti ezt meg kattintson a Navigátor Credit oldalra.